Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány (lat. Provincia S. Joannis a Capistrano O. M. S. Francisci regularis observantiae): 1757. VI. 15: alapították a Bosna-Argentina provincia (→boszniai ferences rendtartomány) Szávától É-ra eső mo-i házaiból: Buda-Víziváros, Eszék, Pétervárad, Temesvár, Szerémújlak (Ilok), Máriaradna, Pozsega, Nasice, Bács, Baja, Diakóvár, Zombor, Brod, Vukovár, Velika, Csernik, Sarengrád, Arad, Gradiska, Tolna, Mohács, Dunaföldvár. - II. József (ur. 1780-90) rendelkezései a ~ életét is nagymértékben befolyásolták: megakadályozták kapcsolattartását a r. római vezetésével és a szerz. nevelést, fellazították a szerz. fegyelmet, szétzilálták a közösségi imádságot, függetlenítették egymástól a rtagok életét. Buda-vízivárosi ktorukból kényszerűen a v. ágostonos rházba (2000: Bp., Margit krt.) költöztek. 1825: a ~hoz csatoltak 4 alsó-ausztriai ktort (Bécs, Enzersdorf, Lanzersdorf, St. Pölten). XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) Felicitate quadam bullája (1897) nyomán 1900: ezek az osztrák, Alvinc, Déva és Körösbánya az erdélyi prov-hoz kerültek, a mo-i szalvatoriánus és ladiszlaita prov. megszűnt, a Dráván túli házakból kialakították a Cirill és Metód prov-t Zágráb székhellyel. A megmaradt 6 kapisztránus házhoz (Buda, Baja, Bács, Mohács, Dunaföldvár, Máriaradna) csatoltak 17 szalvatoriánus (Gyöngyös, Szeged, Kecskemét, Jászberény, Vác, Szabadka, Szolnok, Szécsény, Eger, Fülek, Rozsnyó, Eperjes, Bártfa, Alsósebes, Sztropkó, Kaplony, Nagyszőlős) és 4 ladiszlaita ktort (Pécs, Siklós, Szigetvár, Máriagyűd), valamint a mariánus prov-tól a simontornyai rházat. Mo-on a XIII. Leó-féle unió nyomán a ferences élet belső reformja is elindult, szakítva a jozefinizmus hatására elvilágiasodott életmóddal. A reform sarkpontjai: a zsolozsma közös végzése, a klauzúra újbóli bevezetése, az anyagi javak használatának korlátozása, a világias kapcsolatok és életmód felszámolása. Mindez jelentős létszámcsökkenést eredményezett. - A reform vezéregyénisége, →Tamás Alajos közp. kérdésnek tekintette a hivatásgondozást és a növendékképzést. 1900: Máriaradnán, a ~ új közp-jában megalapította a Szeráfi Kollégiumot, amelyben 10-12 éves kortól neveltek ferencesnek készülő fiatalokat. A koll. 1913: Szatmárnémetibe, majd Bajára, 1920: Pécsre, 1941: Jászberénybe, 1949: Egerbe költözött. Tamás Alajos újjászervezte a ~ teol. főisk-ját is. - 1920: a →trianoni béke következtében a határon kívülre került: Szabadka, Bács (Zágrábhoz); Máriaradna, Kaplony, Szatmárnémeti (Erdélyhez). 1924: a ~ ktoraiból (Alsósebes, Bártfa, Eperjes, Fülek, Rozsnyó, Nagyszőlős) és a mariánus prov. 8, Dunától É-ra fekvő házából Csehszl-ban létrehozták az új szalvatoriánus prov-t. - A ~ 1922: kezdte meg az USA-ba kivándorolt m-ok lelki gondozását (→Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Kusztódia), 1929: a kínai missziót (→Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány Kína Missziója). A ~ tp-aiban egész nap gyóntattak, Máriagyűd, Mátraverebély-Szentkút, Szeged és Gyöngyös virágzó búcsújáróhely és a Duna-Tisza vidék népi vallásosságának, Nyíregyháza a K-mo-i népmissziók közp-ja lett. A ferences tp-ok körül játszóterek, kultúr- és lelkigyakorlatos házak épültek, az atyák népmissziókat vezettek, pasztorálták a tanyákat, börtönöket és az apácarendeket. A pécsi ferences asztalosok készítették a máriapócsi kegykép oltárát és az életnagyságú pécsi betlehemet, restaurálták a szeged-alsóvárosi főoltárt. A váci →Kapisztrán Nyomda kv-ek, folyóiratok terjesztésével segítette a lpászt. munkát, Gyöngyösön a növendékek a ferences lelkiség legjelentősebb műveit ford. magyarra, lapjaik: Magyar Barát és Magyar Umbria.  A teol. tanárok szinte mindegyike kv-et írt szakterületéről. Új ktoralapítások: 1931: Hatvan, 1932: Salgótarján, 1934: Pasarét, 1936: Csongrád, 1936: Magyar Szentföld-Hűvösvölgy, 1938: Nyíregyháza, 1942: Debrecen, Újvidék. Növekedett a létszám is: 1925: 18 rházban 180, 1950: 26 rházban 350 szerz. élt. A Délvidék visszacsatolása (1941. IV.) után Körösztös Krizosztom vezetésével nyílt újvidéki rház tagjait 1944. X. 23: elhurcolták, a házfőn. és Kovács Kristóf vt. lett. A II. vh. idején a budai, gyöngyösi és a debreceni ktor sok üldözöttet bújtatott, Buda az óvóhelyeken lévők lpásztori gondozását látta el. A hatvani ktor a bombázásokkor kiégett, de a háború után szociális közp. A bevonuló szovjetek 1945: lelőtték Vass Tatian és Farszky Salvator testvéreket. 1946: koholt vádak alapján letartóztatták és vsz. Sopronkőhidán kivégezték →Kiss Szalézt. →Lukács Pelbárt szovjet fogságba került. - 1950. VI: a →szerzetesrendek föloszlatásakor Baja, Bp-Pasarét, -Hűvösvölgy, Csongrád, Debrecen I-II., Dunaföldvár, Eger, Gyöngyös (és Mátraháza), Hatvan, Jászberény, Kecskemét, Máriagyűd, Mátraverebély-Szentkút, Mohács, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Siklós, Simontornya, Szécsény, Szeged, Szigetvár, Szolnok, Vác rházaiból a ~ 360 tagját is internálták. - VI. 20: a hatvani rháznál az ávósok fegyverrel oszlatták föl az elhurcolást megakadályozni akaró tömeget. A ferenceseket korábban támogató családokat kitelepítették. Kriszten Rafael házfőn. a börtönben meghalt. - Az →Állam és Egyház közti megállapodás alapján a ~ fennmaradhatott az esztergomi és szentendrei gimn-ok vezetésére. 72 főben határozták meg a „rendi keretet”, évente 2 növendéket vehettek fel. A kereten kívülre került papok egyhm. szolg-ot, akadályoztatás esetén civil munkakört vállaltak; a testvérek hasonlóan, néhányuk megmaradhatott a rházak és a 2 gimn. civil kiszolgáló személyzeteként. - A ~ból kb. 30 rtagot börtönöztek be, vsz. 8-an lettek a partizánok, a Vörös Hadsereg és a komm. hatalom áldozatai. →Károlyi Bernát 1954: a bpi rabkórházban halt meg. - A ~ megtarthatta budai és pasaréti ktorát, valamint megkapta az esztergomi isk-t és ktort. Engedélyezett rendi keretben működhetett az 1950-es rendelet 1989. VIII. 30-i visszavonásáig. - 1989-től a következő helyeken indult újra az élet: VIII. 13: Mátraverebély-Szentkút, IX. 3: Szécsény (1993: noviciátus is), IX. 17: Szeged (1991: növendékház is), 1990. VIII. 2: Gyöngyös. - Paskai László bíb. érs. szorgalmazására 1989. X. 4: nyílt meg a Ferences Misszió Nagyszőlősön (Kárpátalja). 1994: az 1949: elkezdett, majd az 1950-es években visszabontatott rház fölépítése után megnyílt a bp-rózsadombi domus filialis (→Kapisztrán Szent János templomigazgatóság). - 1989-től a ~ növendékházaiban folyik a mo-i és határon túli m. ferences szerz-ek közös képzése. 2000: a ~ közp-ja Buda, novíciusháza Szécsény, növendékházai Szeged és Pasarét. 1999. IX. 30: a ~ 128 tagjából 106, valamint 11 stefanita és 5 mariánus ferences élt a ~ rházaiban. Az ünnepélyes fogadalmas rtagok közül 87 pap, 2 pp., egyszerű fogadalmas testvér 17, novíc. 3. - Provinciálisok: 1757: Penić Fülöp (kinevezte: XIV. Benedek p.), 1760: Leisner Miksa, 1764: Blagoe József, 1766: Lipović Jeromos (vikárius), 1767: Zebić Benedek (vikárius), 1768: Spaczierer Jakab, 1771: Velikanović János, 1774: Spaić Jakab, 1777: Tadianović Balázs, 1780: Jakosić József, 1783: Pavisević József, 1792: Jelik László, 1793: Spaić László (vikárius), 1794: Spáth Krizosztom, 1797: Pavisević József, 1800: Jakosić József, 1804: Lanosević Marian (vikárius), 1806: Schneider Celesztin, 1809: Tomiković Sándor, 1812: Schneider Celesztin, 1815: Balatović János, 1818: Puchner József, 1821: Cevapović Gergely, 1824: Becker Petrus, 1827: Cevapović Gergely, 1830: Becker Petrus (vikárius), Matzek József, 1833: Jaić Marian, 1836: Matzek József, 1839: Kirchmayer Domonkos, 1845: Jaić Marian, 1851: Kirchmayer Domonkos, 1854: Nagy Pál, 1857: Agjić Kájusz, 1860: Nagy Pál, 1863: Kirchmayer Domonkos, 1866: Nagy Pál, 1867: Hantken Manszvét (vikárius), 1869: Agjić Kájusz, 1872: Hantken Manszvét, 1875: Kerkvarić Szolán, 1878: Berezovszky Miklós, 1879: Brinnich Cosmas, 1881: Rodić Ivo, 1884: Amberger Gyula, 1887: Sikircević István, 1890: Amberger Gyula, 1893: Sikircević István, 1896: Tamás Alajos, 1897: Amberger György, 1898: Tamás Alajos. A mo-i prov. határainak újrarendezése (1900) után: Tamás Alajos, 1912: Unghvári Antal, 1915: Tamás Alajos, 1925: Unghvári Antal, 1928: Oslay Oswald, 1931: Tamás Alajos, 1932: Unghvári Antal (vikárius), 1934: Hermann Hermenegild, 1940: Schrotty Pál, 1946: Luptovics Kolos, 1958: Váradi Béla, 1970: Balázs Sebestyén, 1979: Pintér Ernő, 1988: Hegedűs Kolos, 1994: Várnai Jakab (2000: is). r.k.

Szendei Ágoston: Ferenc testvér útján... A ~ szerzetesújoncainak tankv-e. Kieg. Jagicza Juvenál. Bp., 1940. - Majsai Mór: Mozaikok a Kapisztrán Provinciából. Uo., 1969. (kz.) - A ~ név- és címtára. Uo., 1999.

í